Alapszabály

Elhatározva a Salus Konyha Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a határozatlan időre létrejövő szervezet (a továbbiakban: Egyesület) alapszabályát.

I. fejezetAz egyesület adatai

1.Az egyesület elnevezései:

2.Az egyesület székhelye: 8086 Felcsút, Kiss köz 4.

3.Az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét (székhelyét), aláírását tartalmazó tagjegyzék az alapszabály nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt mellékletét képezi.

4.A "Salus Konyha" elnevezést a névhasználatról szóló nyilatkozatban foglaltak szerint az Egyesület használatába adja. Az Egyesület elnökségének joga, hogy a név, a megjelölés, és a védnökség használatát szabadon engedélyezze olyan tevékenységeknek, amelyek az Egyesület vagy egy, vagy több tagjának érdekeit szolgálják.

II. fejezetAz egyesület céljai és tevékenységei

1.Az egyesület céljai:

• –A "Salus Konyha: Tudások és Ízek - a magyar földről az olasz asztalig” márkanéven keresztül a magyar élelmiszeripari, borászati, turisztikai, wellness és képzési vállalkozások és termékek, valamint az ezekhez kapcsolódó vagy funkcionális vállalkozások, termékek és szolgáltatások fejlesztésének és népszerűsítésének elősegítése, koordinálása és megvalósítása: A program a magyar Tradíciók, Tipikusságok és a magyar terület népszerűsítéséből áll egy új, egészséges és ízletes konyhán keresztül, amely megfelel az olasz sajátosságoknak a technikák (Tecniche), a nyomon követhetőség (Tracciabilità) és a nemzetek közötti átjárhatóság (Transnazionalità) tekintetében, és amelynek előírásait és szabályait a "Marco Polo G.E.I.E." európai csoport hagyta jóvá.
• –Pályaorientációs vagy szakmai tanácsadási tevékenység szakképzési tanulók és frissen végzettek számára; szakmai gyakorlatok elősegítése és a szakképzési tanulók, gyakornokok munkaerőpiacra való belépésének támogatása; szakképzés fejlesztése; a szakképzés területén tanulókat és tanulószerződéses tanulókat fogadni, képezni vagy velük egyéb módon dolgozni;
• –formális, nem formális és informális felnőttoktatás;
• –a kevesebb eséllyel rendelkezők vagy a hátrányos helyzetű munkavállalóknak az egyesületen és/vagy tagjain belül és/vagy harmadik személyekkel szemben történő foglalkoztatásának elősegítése; Ösztönözni, támogatni és elősegíteni és népszerűsíteni az összes tag tevékenységét annak érdekében, hogy javítsák és növeljék üzleti tevékenységüket, az erőforrások, tevékenységek, projektek és tapasztalatok egyesítésével is, mindig segítve az egyes tagok tevékenységét;

2.A célok megvalósítása érdekében végezni kívánt, alapcél szerinti tevékenységek: a. a nemzeti, európai és nemzetközi pályázati felhívásokban való részvétel és a tagok részvételének kiemelt fontosságúvá tétele; b. tájékoztatni és segítséget nyújtani nemzetközi szintű együttműködési kezdeményezések keretében, a fejlesztés, a promóció, valamint a műszaki, kulturális, gazdasági és kereskedelmi együttműködés érdekében; c. piaci felméréseket és tanulmányokat végezni; d. találkozók, szemináriumok, képzések és szakirányú továbbképzéseknek a szervezése, amelyek célja a magyarországi és a világ más részein történő cserekapcsolatok és üzleti kezdeményezések előmozdítása; e. a hatóságokkal, szervekkel, egyesületekkel, politikai, kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi körökkel való kapcsolat fenntartása, a kölcsönös technikai, kulturális, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elősegítése érdekében; f. minden egyéb, az Egyesület és/vagy tagjai céljainak elérése szempontjából hasznos tevékenység végezése.

3.Az egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az egyesület az egyesületi célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

III. fejezetTagság

1.Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. Jogi személy tag nem állhat csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt.

2.Az Egyesületnek rendes tagjai, tiszteletbeli és támogató tagjai lehetnek. Az Egyesület alapító tagjai mind rendes tagok. Jelen alapszabály szövegében a tag a rendes tagot jelenti. A tiszteletbeli és támogató tagokat a jelen alapszabály külön nevesíti, illetve az alábbiakban határolja el őket a rendes tagoktól: Az Egyesület tiszteletbeli tagjára a rendes tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a tiszteletbeli tag:

• –tagsága az Egyesület elnöksége általi megválasztással jön létre.
• –nem terheli tagdíjfizetés vagy egyéb részvételi kötelezettség,
• –az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt
• –vezető tisztségviselővé nem választható. Az egyesület támogató tagjára a rendes tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a támogató tag:
• –támogatói tagdíjat fizet,
• –az egyesület szerveinek ülésén szavazati joggal vehet részt,
• –vezető tisztségviselővé nem választható.

3.A jogi személyeknek tagsági kérelmükben meg kell jelölniük azt a természetes személyt, aki az Egyesületben a tagsági jogokat gyakorolja, és felelős a tagi kötelezettségek teljesítéséért. A képviselő személyének megváltozását haladéktalanul írásban kell közölni az Egyesület elnökségévél jóváhagyás céljából. A képviselő személye a jóváhagyással változik meg.

IV. fejezetTagdíj

1.A rendes tagok tagdíjának alapításkori éves összege 500 euró. A támogató tagok tagdíjának összege 1500 euró. Ezen összegeket a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően pedig az elnökség által megállapított mindenkori tárgyévi tagdíjat legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

2.Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a belépési nyilatkozat elfogadásától számított 8 napon belül, ezt követően pedig minden tárgyévi tagdíjat legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

V. fejezetA tagsági jogviszony keletkezése

1.Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadását követően a tagdíj befizetésével keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, aki a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 10 munkanapon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs, és az elutasító döntés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem adható be újra tagfelvételi kérelem. A tagfelvételi kérelemhez jogi személy esetében a létezését és a képviselő képviseleti jogát igazoló iratokat, természetes személy esetében pedig a személyazonosságot, a lakóhelyet vagy tartózkodási helyet, és a szakmai státuszt igazoló iratokat kell csatolni, a kapcsolattartási elérhetőségek mellett. Az itt megadott adatokat, elérhetőségeket kezeli az Egyesület, azok megváltozását a tag haladéktalanul köteles bejelenteni az elnökségnek.

VI. fejezetA tagsági jogviszony megszűnése

1.A tagsági jogviszony megszűnik:

• a)A tag kilépésével.
• b)A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
• c)A tag kizárásával.
• d)A tag tagsági jogviszonyának egyesület általi felmondásával

2.A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. A tagság bármilyen okból történő megszűnése nem vonja maga után a befizetett tagdíj akár részleges vagy időarányos visszatérítését, sem pedig az esedékes tagdíjfizetési kötelezettség megszűnését.

3.Az elnökség kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot igazolható módon meg kell hívni az elnökség ülésére, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az elnökség határozathozatalt nem akadályozza. Biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A tag képviselővel is képviseltetheti magát az elnökség előtt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

4.Jelen alapszabály a tagságot meghatározott adatok szolgáltatásának, személyi kritériumokhoz, valamint a tagdíj határidőben történő befizetésének feltételéhez köti. Ha a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület elnöksége a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

VII. fejezetA tagok jogai

1.Az egyesület tagja jogosult:

• a)az egyesület tevékenységében részt venni
• b)az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
• c)a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
• d)arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
• e)az egyesületi szabályban vagy jogszabályban előírt egyéb jogait gyakorolhatja.

VIII. fejezetA tagok kötelezettségei

1.Az egyesület tagja köteles:

• a)Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
• b)Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
• c)Köteles az egyesület alapszabályának, az egyesületi szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
• d)Köteles az Egyesület által kezelt adatát annak megváltozását követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
• e)A szolidaritás szellemében saját tapasztalatait és tudását az Egyesület rendelkezésére bocsátani, a többi tag üzleti tevékenységének megkönnyítése érdekében;
• f)Nem károsítani vagy akadályozni más egyesületi tagok tevékenységét;
• g)Tevékenysége végzése során megőrzik az Egyesület jó hírnevét, jellemző értékeit és imázsát;
• h)Részt venni az egyesület életében, az Egyesület érdekeinek szem előtt tartásával részt venni döntéseiben;
• i)Teljes körű elköteleződés az Egyesület felé, a konkurens szervezetekkel való társulási kapcsolatok lehetőségének kizárása;
• j)Az Egyesület által a különböző ügyekben adandó irányelveknek való megfelelés, valamint a személyes álláspontok előzetes kifejtése a saját belső vitafórumokon;
• k)Időben tájékoztatja az Egyesületet minden olyan helyzetről, amely megváltoztathatja a többi taggal vagy az Egyesülettel való kapcsolatát.

2.Szakmai tevékenységük végzése során a tagok törekednek:

• –teljes mértékben megfelelni a jogszabályoknak;
• –tisztességesen viselkedni a saját alkalmazottakkal szemben, elősegítve szakmai fejlődésüket és megvédve munkahelyi biztonságukat;
• –az ügyfelekkel, beszállítókkal és versenytársakkal szemben tisztességes és korrekt magatartást tanúsítani;
• –a közigazgatással való tisztességes és integritás által inspirált kapcsolatoknak a fenntartása;
• –a környezetvédelmet és a környezetszennyezés minden formájának megelőzését állandó kötelezettségvállalásnak tekinteni.

IX. fejezetAz egyesület szervei

1.Az egyesület szervei:

• i)a közgyűlés;
• ii)az elnökség, amely a XI. fejezet 2. pontjában meghatározottak szerint áll össze.
• iii)a Felügyelőbizottság;
• iv)a Főtitkár.

2.Az egyesület szerveiben való részvételért díjazás nem jár. Ez alól kivétel a főtitkár, aki részére az elnökség díjazást állapíthat meg.

3.Az egyesület szerveinek ülése, határozathozatala elektronikus úton is megtartható. Ebben az esetben az ülésre vonatkozó összes szabályt megfelelően kell alkalmazni. Ahol szabály nyilvánosságot ír elő, ott a nyilvánosság biztosításáról az adott egyesületi szervnek kell gondoskodnia. Ahol szabály írásbeliséget ír elő, az írásbeliség követelményének megfelel az elektronikus úton történő közlés is, ha abból a nyilatkozó személye, a nyilatkozat tartalma és időpontja egyértelműen azonosítható. Az írásbeliség alkalmazásának módjáról – ideértve különösen a személyazonosság megfelelő igazolását és dokumentálását – az elnökség jogosult dönteni. Az alkalmazás módjának a tagsági jogok gyakorlásának jelen alapszabályból és Magyarország hatályos jogszabályaiból levezethető alapelveivel és a technika mindenkori fejlettségével összhangban kell állnia.

X. fejezetA Közgyűlés

1.A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve, az egyesület tagjainak összességéből álló testület, amelynek határozatai az Egyesület valamennyi szervére és tagjára nézve kötelezőek. A közgyűlésen az Egyesület rendes és támogató tagjai szavazati joggal, a tiszteletbeli tagjai tanácskozási joggal vesznek részt.

2.A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• a)az alapszabály módosítása;
• b)az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
• c)az elnökség és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása;
• d)az éves számviteli beszámoló, egyéb beszámolók, a költségvetés és a tevékenységi program elfogadása;
• e)döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal;
• f)az alapszabály kiegészítő szabályzatnak jóváhagyása, módosítása.

3.A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti, kivéve, ha az elnök nincs jelen, vagy napirenden szerepel az elnökség tagjainak megválasztása, mert ebben az esetben a közgyűlés szavazással határoz a levezető elnök személyéről.

4.A közgyűlést az elnök (vagy a jelen alapszabályban írt esetekben az egyesület egyéb szerve) legalább 30 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, az egyesület székhelyére vagy más helyre hívja össze, a tagnak címzett ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, illetve a tagnak a bejelentett elektronikus levelezési címére történő kézbesítéssel, a jelen alapszabály „Jognyilatkozatok megtételének módja” fejezetében leírtak szerint. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, módját, és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és – az eredetihez képest három napon belüli – időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök 2 napon belül dönt. Az elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

5.Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

• a)az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
• b)az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
• c)az egyesület céljainak elérése veszélybe került;
• d)minden év legkésőbb április 30. napjáig, a számviteli beszámoló elfogadása, valamint az esetlegesen lejáró egyesületi tisztségek megválasztása céljából;
• e)az elnökség vagy a tagok legalább egyharmada írásban indítványozza, a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belülre. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

6.Minden rendes tag írásbeli – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - meghatalmazás útján meghatalmazhat egy másik rendes tagot, hogy képviselje őt a közgyűlésen, amelyet az Egyesület által a közgyűlési meghívóban megadott címre kell elküldeni. A meghatalmazásnak elektronikus formában legkésőbb 3 munkanappal a közgyűlés tervezett napja előtt kell beérkeznie a secretary.general@saluskonyha.org e-mail címre. Minden rendes tag csak egy másik rendes tagot képviselhet a közgyűlésen.

7.A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8.Az Egyesület elnökének a közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással szükség szerint megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét. A közgyűlés elnökének feladata megállapítani, hogy a közgyűlés szabályszerűen alakult-e meg, megállapítani a jelenlévők részvételi és szavazati jogát, irányítani és szabályozni a közgyűlés vitáját és eljárását, valamint kihirdetni az eredményeket.

9.A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető – aki eltérő közgyűlési döntés hiányában a főtitkár - aláírásával hitelesíti. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

• a)az egyesület nevét és székhelyét;
• b)a közgyűlés helyét és idejét;
• c)a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv két hitelesítőjének a nevét;
• d)a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
• e)a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10.A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• a)akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• b)akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• c)aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• d)akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
• e)aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• f)aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11.A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12.A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

XI. fejezetElnökség

1.Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Meghatározza az Egyesület általános irányítási és igazgatási irányelveit és szervezeti felépítését az egyesületi célok elérése érdekében. Elfogadja vagy elutasítja a rendes tagok és a támogató tagok tagfelvételi kérelmeit, megválasztja a tiszteletbeli tagokat vagy visszavonja a státuszukat. Lefolytatja a fegyelmi eljárásokat és ha az egyesületi célokra károsnak ítéli meg a tag magatartását, kiszabja a fegyelmi büntetést, dönt a tagkizárásáról. Az elnökség legalább 4 és legfeljebb 7 tagból áll. Amennyiben az elnökség létszáma 4 fő alá csökken, az elnök, vagy akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság elnöke összehívja a közgyűlést az elnökség tagjainak megválasztása céljából.

2.Az elnökség tagjai: egy elnök, legfeljebb két alelnök és a külön nevesített pozícióval nem rendelkező elnökségi tagok. Az elnökség tagjai feladataikat kizárólag személyesen gyakorolhatják, azt más elnökségi tagra, vagy harmadik személyre nem ruházhatják át.

3.Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

4.Az egyesület vezető tisztségviselői, az elnökség tagjai:

Az egyesület elnöke

Az egyesület alelnöke

Az egyesület alelnöke

Az egyesület elnökségi tagja

Az egyesület elnökségi tagja

Az egyesület elnökségi tagja

5.Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános, gyakorlásának módja: önálló.

6.Az elnökség tagjainak megválasztása: A közgyűlés minden ötödik év április 30-ig, a pénzügyi beszámoló jóváhagyását követően választja meg az elnökség tagjait az elnökség által jóváhagyott választási szabályzat szerint. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. A korábbi elnökség az újonnan megválasztott elnökség megalakulásáig ügyvezető elnökségként ellátja feladatát. Az elnökségválasztás eredményét a közgyűlésen a felügyelőbizottság elnöke hirdeti ki. Az újonnan megválasztott elnökség legtöbb szavazatot kapott tagja - vagy akadályoztatás esetén a felügyelőbizottság elnöke - köteles a főtitkár segítségével összehívni az első elnökségi ülést az új elnökség megválasztását követő 30 napon belül. Az újonnan megválasztott elnökség első ülésén megválasztják az elnököt és az elnökség többi nevesített tisztségviselőjét. Az alakuló ülés napjától kezdve az új elnökség tagjai közösen felelnek az Egyesület megfelelő működéséért.

7.Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

• a)a megbízás időtartamának lejártával;
• b)megszüntető feltételként, ha távol marad három egymást követő elnökségi ülésről vagy a megválasztásától számított egy éven belül öt ülésről.
• c)megszüntető feltételként, ha az elnökség létszáma 4 fő alá csökken.
• d)megszüntető feltételként, ha a vezető tisztségviselő egyesületi rendes tagsága megszűnik.
• e)írott formában történt lemondással, az egyesület elnökéhez (az elnök esetében egy másik elnökségi taghoz) intézett nyilatkozattal;
• f)a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
• g)a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
• h)a vezető tisztségviselő szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

8.Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

9.Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

10.A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért az Egyesület felel. A vezető tisztségviselő az Egyesülettel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

11.Az elnökség üléseit szükség szerint, de negyedévente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 10 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Az elnök kérheti az elnökség tagjainak hozzájárulását ahhoz, hogy az elnökség ülés tartása nélkül, távszavazás útján hozzon határozatot valamely kérdésben. Ebben az esetben a határozat akkor érvényes, ha az elnökségi tagok 60%-a hozzájárult az elnök kéréséhez.

12.Az Egyesület elnöke jogosult az elnökséget összehívni, amikor szükségesnek tartja, de köteles összehívni azt:

• –minden év április 20-ig a főtitkár által benyújtott, az előző évre vonatkozó éves beszámoló jóváhagyása céljából;
• –minden év december 20-ig a főtitkár által benyújtott, következő évre vonatkozó éves költségvetés és az elnök által benyújtott, következő évre vonatkozó tervezési jelentés jóváhagyása céljából;
• –a legalább 3 elnökségi tag által, a president@saluskonyha.org címre, az elnöknek címzett e-mailben elküldött, ülés összehívására vonatkozó kérelmet követő 15 napon belül.

13.Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét, módját, és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Ha az elnökségi ülést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

14.Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az elnökség határozatát fő szabályként a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat nem minősül elfogadottnak. Titkos szavazást kell elrendelni, ha legalább egy elnökségi tag ezt indítványozza a szavazást megelőzően. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• a)akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• b)akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• c)aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• d)akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
• e)aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• f)aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

15.Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli. A jegyzőkönyv elkészítéséről a főtitkár gondoskodik és az elnök írja alá.

16.Az elnökségi tagok egyes nevesített pozíciói:

Az Egyesület elnöke

• a)Az Egyesület elnöke az Egyesület általános és önálló aláírási joggal rendelkező törvényes képviselője, akit az elnökség az alakuló ülésén egyszerű többséggel választ meg a saját tagjai közül.
• b)Az Egyesület elnöke az őt kinevező elnökség megbízatásának végéig marad hivatalában, de e tisztségétől megfosztható, az elnökség legalább 4 tagjának egybehangzó szavazatával. A tisztség megvonása konstruktív bizalmatlansági indítvány formájában lehetséges, azaz egyidejűleg gondoskodni kell az új elnök megválasztásáról.
• c)Az Egyesület elnökének feladata az Egyesület tevékenységének irányítása, az elnökség vezetése. Az alelnökök és az elnökségi tagok - egyénileg is - segítik, akiket konkrét feladatokkal bízhat meg. Az Egyesület elnöke évente beszámol a közgyűlésnek az Egyesület irányításáról, és minden év december 20-ig jóváhagyásra benyújtja az elnökségnek az Egyesület következő évi tevékenységéről szóló tervezési jelentést.
• d)Az Egyesület elnöke az egyesületi célok elérése érdekében az Egyesület igényeinek megfelelően készíti el a közgyűlés és az elnökség napirendjét. Ha legalább három elnökségi tag írásban, legalább tíz nappal a meghívó kiküldésének határideje előtt kéri, hogy a közgyűlés és az elnökség napirendjére konkrét napirendi pontokat vegyenek fel, az elnök köteles azokat felvenni.
• e)Ha az elnök vezető tisztségviselői pozíciója megszűnik, vagy az elnöki posztjáról lemond, a felügyelőbizottság elnöke kezdeményezi az elnökség - vagy szükség esetén a közgyűlés - összehívását. Az új elnököt haladéktalanul meg kell választani.
• f)Sürgős esetben az elnök az elnökség hatáskörébe tartozó intézkedéseket hozhat, amely esetben az elnökség a soron következő első ülésen dönt azok jóváhagyásáról.

Az alelnökök

• a)Az elnökség az Egyesület elnökének javaslatára a tagjai közül kétharmados többséggel legfeljebb két alelnököt választ.
• b)Az alelnökök az őket kinevező elnökség megbízatásának végéig maradnak hivatalban, és legfeljebb két egymást követő ciklusra választhatóak. Az Egyesület elnöke megfoszthatja őket e tisztségüktől.
• c)Az alelnökök feladata az Egyesület elnökének folyamatos segítése a feladatainak ellátásában, és helyettesítik az Egyesület elnökét annak akadályoztatása, távolléte, külön meghatalmazása esetén. Ha az Egyesület elnöke nem jelöli meg külön, hogy melyik alelnök helyettesíti, akkor az, aki a leghosszabb ideje megszakítás nélkül tölti be az alelnöki tisztséget, vagy egyidejű kinevezés esetén a legidősebb.

XII. fejezetFelügyelőbizottság

1.A felügyelőbizottság 3 tagból áll, tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A felügyelőbizottság az elnökét maga választja meg az alakuló ülésen. A felügyelőbizottság elnökére az Egyesület elnökére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

2.A felügyelőbizottság tagjai:

A felügyelőbizottság elnöke

A felügyelőbizottság tagja

A felügyelőbizottság tagja

3.A felügyelőbizottság feladatai:

• a)Az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
• b)A közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
• c)A felügyelőbizottság vagy annak tagja az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
• d)Ellenőrzi az egyesületi adminisztrációt, a számviteli fegyelmet, a beszámolók helyességét, az Egyesület belső kontrollrendszereinek működését, teljesítményét, hatékonyságát.
• e)Értékeli a tagok magatartását

4.A felügyelőbizottság ügyrendjét maga fogadja el, határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

5.A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a felügyelőbizottsági tag jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátja. A felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

6.A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

7.A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag írásos formájú lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

8.A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

XIII. fejezetFőtitkár

1.A főtitkárt az Egyesület elnökének javaslatára az elnökség nevezi ki, és a kinevezést a felügyelőbizottságnak jóvá kell hagynia és részt vesz az Egyesület szerveinek valamennyi ülésén.

2.A főtitkárt az Egyesület adminisztratív és gazdálkodási irányításával bízzák meg, kezeli az Egyesület pénzeszközeit.;

3.Az Egyesület pénzeszközeit - a házipénztárban tartandó összeg kivételével, amelyet az elnökség határoz meg - elsődleges és engedélyezett hitelintézetekbe kell befizetni és ott kell tartani.

4.A főtitkár a vonatkozó utasításoknak megfelelően őrzi és kezeli a pénzeszközöket, amelyeket az elnök vagy egy alelnök közösen ír alá.

5.A főtitkár önállóan rendelkezhet a pénzeszközökkel, az egyesület elnöke által megadott szempontok szerint.

6.A főtitkár az Egyesület személyzeti vezetője, és a munkáltatói jogokat gyakorolja az Egyesület munkavállalói felé. A főtitkár végrehajtja az Egyesület testületeinek határozatait, valamint az elnökség utasításait. A főtitkár a legnagyobb gondossággal végzi tevékenységét.

7.Felelőssége ellátása érdekében az Egyesület adminisztratív aktusait az elnökkel együtt írja alá.

8.A főtitkár lehet tag és emellett üzleti tevékenységet is folytathat, amennyiben az nem konkurál az Egyesület tevékenységével. Pozícióját nem használhatja fel nagyobb kiváltságok megszerzésére vagy más tagok megkárosítására. Díjazását az elnökség határozza meg.

9.A főtitkárt tisztségétől az elnökség egyszerű többséggel megfoszthatja.

10.A főtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a főtitkárt ez egyesület elnöke által külön kijelölt elnökségi tag helyettesíti.

XIV. fejezetJognyilatkozatok megtételének módja

1.Az egyesülettel kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni, és igazolható módon lehet közölni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az egyesület határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére. Az egyesület belső munkanyelve elsődlegesen az olasz, de a hivatalos iratokat magyar nyelven elő kell állítani.

2.Az írásbeli nyilatkozat közlése történhet az írásba foglalt nyilatkozat

• a)postai úton történő elküldésével.
• b)elektronikus levélben történő elküldésével.
• c)érintett által vagy képviselője által történő személyes átvételével.

3.Igazolható módon történő közlés

• a)Az írásbeli nyilatkozat postai úton történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül a küldemény ajánlottan vagy tértivevénnyel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
• b)Az írásbeli nyilatkozat elektronikus levélben történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül az elektronikus levél kézbesítés eredményének visszaigazolása iránti kérelemmel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot elektronikus levél útján küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig az a kézbesítés eredményéről érkező elektronikus visszaigazoláson feltüntetett átvételi időpontban a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
• c)Az írásbeli nyilatkozatnak az érintett által vagy képviselője által történő személyes átvétele esetén igazolható módon történő közlésnek minősül, ha az érintett személy vagy képviselője a jognyilatkozat másodpéldányán aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével elismeri az átvétel tényét.

XV. fejezetAz Egyesület megszűnése

1.Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2.Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az alábbi feltételek valamelyike bekövetkezte esetén a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli:

• a)az egyesület megvalósította céljait vagy az egyesület céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
• b)az egyesület tagjainak száma hat hónapos folyamatos időszakon keresztül nem éri el a tíz főt.
• c)a tagok háromnegyedes szótöbbséggel kimondják megszűnését
• d)az arra jogosult szerv megszünteti

3.Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

XVI. fejezetAz alapszabály elfogadása

Az Egyesület alapszabályát a mellékletét képező alapításkori tagjegyzékkel egységes szerkezetben, az alapító tagok egybehangzó akaratnyilatkozatukkal elfogadják, és a további oldalakon külön-külön önállóan aláírják, Budapesten, 2023.03.10. napján. A jelent alapszabályt a 2025. május 16-án tartott közgyűlés módosította.